Aggasztó a gyermekszegénység
Európai Parlament: Bauer Edit jelentése a szociális védelemről és a társadalmi integrációról
Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságában nagy többséggel fogadták el a szociális védelemről és a társadalmi integrációról. Mit is tartalmaz ez a jelentés? - kérdeztük annak beterjesztőjét, Bauer Edit-et, a Magyar Koalíció Pártja európai parlamenti (EP) képviselőjét.
Miután Szlovákia új tagja az Európai Uniónak, tisztázzuk, hogy is történik az, hogy egy EP-képviselőt egy jelentés kidolgozásával bíznak meg?
- Minden egyes anyaggal, amely egy adott bizottságba kerül, megbíznak egy képviselőt, aki a bizottság jelentésének elkészítéséért felel. A képviselő által kidolgozott tervezethez a bizottság minden egyes képviselője módosító indítványokat adhat be, amelyekről aztán a bizottság szavaz. Ezután készíti el a jelentéstevő a végső jelentését, amely a bizottság véleményét tükrözi, és ezt követően a plenáris ülés elé kerül.
Ez az első jelentése önnek?
- Igen, és hozzáteszem, hogy mindössze a harmadik jelentés, amelyet szlovákiai EP-képviselő terjesztett elő. Tudni kell, hogy néhány bizottságban szinte közelharc folyik azért, hogy valakit jelentés kidolgozásával bízzanak meg. Én nagyon örültem a lehetőségnek, mert egy olyan témában dolgozhattam, mely mindig is nagyon foglalkoztatott, és melyet rendkívül fontosnak tartok Európa jövője alakulása szempontjából. Tulajdonképpen ez a bizottságnak az első olyan jelentése, amely mind a 25 tagország vizsgálatára kiterjed, illetve az azokban észlelhető fejlődést értékeli.
A jelentés a címe szerint a szociális védelemről és a társadalmi integrációról szól. Gyakorlatban ez mit jelent?
- Gyakorlatilag a szegénységről szól a jelentésem, illetve annak következményeiről és az ellene való küzdelem fontosságáról. Súlyos problémáról van szó, hiszen az Európai Unióban 68 millió szegény él.
A szegény és gazdag fogalmakat mindenki ismeri, de a definíciójuk nem közismert. Kire is mondhatjuk azt, hogy szegény?
- A bevett számítási módszer szerint azok tartoznak ide, akiknek a bevétele nem éri el a jövedelmek középértékének - ún. mediánjának - 60 százalékát. Ez alapján mindenki kiszámíthatja, hogy ő vajon ebbe a kategóriába tartozik-e. Az Európai Unió lakosságának 15%-a tartozik ide!
Mire mutatott rá a jelentésében?
- Amire a jelentésemben összpontosítottam, az a gyermekszegénység. A tagországok háromnegyedében ez lényegesen magasabb az átlagos - a teljes lakosságnál mért - értéknél. Csupán hét országban alacsonyabb a gyermekszegénységi ráta, mint a felnőttek körében, 12 országban pedig legalább 25%-kal magasabb.
Milyen következményei lehetnek ennek?
- A becslések (amiket viszont nagyon komoly tudományos kutatói munka előz meg) alapján, az Európai Unió lakossága öregszik. Az egyik oldalon - hál' istennek - a lakosság átlagéletkora növekszik (egy évtized alatt 2-2,5 évvel), a másik oldalon viszont egyre kevesebb gyermek születik. Ennek az lesz a következménye, hogy csökken a munkaképes lakosság számaránya. Már Szlovákiát is elérte ez a folyamat. 2030-ra körülbelül 50 millió ember hiányzik ahhoz, hogy az Európai Unióban a jelenlegi foglalkoztatási szintet tartsuk.
Ez viszont nem azt eredményez, hogy csökken majd a munkanélküliség aránya?
- Sajnos, itt sokkal bonyolultabb összefüggések vannak, és pont itt jelenik meg a gyermekszegénység, mint nagyon aggasztó jelenség. A munkanélküliség ugyanis egy strukturális jelenség, hiszen nem lehet mindenkit bármilyen munkavégzésre alkalmazni. A technika és a tudomány rohamos fejlődése miatt az alacsony képzettségű munkaerőkre egyszerűen alig lesz szükség. Ez utóbbi viszont a gyermekszegénység, és a vele járó alacsony iskolázottság következménye. Két ellentétes állapot jelentkezik majd: termeljük a munkanélküliséget, ugyanakkor munkaerő behozatalra lesz szükségünk! Többek között ezért is tartom óriási vétséget, hogy nem helyezünk kellő figyelmet a gyermekszegénység problémájára, illetve annak kezelésére.
Konkrét javaslatokkal is előállt a jelentésében?
- Igen. Modernizálni kell a szociális politikát, céltudatosabban kell felhasználni a strukturális alapokat, nem szabad hagyni az idősebb munkavállalók kirekesztését sem a piacról. Az Európai Unió nincs könnyű helyzetben, hiszen a szociális politika az egyes tagországok hatáskörében maradt, az Európai Parlament eszköztárában csak a számonkérés és a figyelmeztetés található. Emlékeztettem a 2000-es Nizza-i csúcstalálkozóra is, ahol a miniszterelnökök vállalták, hogy 2010-re az akkori szint felére csökkentik. Ezt a vállalást tekintve még nagyok az adósságok, ugyanúgy mint azt a lisszaboni stratégiát illetően, hogy Európa versenyképessége csak úgy tartható fenn, ha az iskolázottság magasabb szintjéből adódó helyzeti előnyét kihasználja. A kutatói munka nehézségeire is figyelmeztettem, konkrét javaslatokkal álltam elő a statisztikai adatok készítésének harmonizálására és pontosítására vonatkozóan. Gyakorlatilag ugyanis nem tudjuk prioritásként kezelni azt, amiről nincsenek pontos információink. A gyermekszegénységről pedig a mai napig nincsenek pontos adataink.
Milyen a szlovákiai helyzet?
- Sajnos rossz, messze vagyunk még a tudásalapú társadalom megvalósulásától. Az Európai Unió 15%-os átlagszintjéhez viszonyítva is nagy a lemaradás. Szlovákiában a lakosság 21%-a szegény, a gyermekeknél ez az arány a 30%-ot s meghaladja! Mindez indokolttá teszi, hogy az európai átlagnál jóval több energiát és figyelmet fordítsunk a kirekesztettség és a szegénység elleni küzdelemnek.
Oriskó Norbert
vissza